A gluténmentesen étkezők gyakran szembesülnek azzal, hogy étkezési szokásukra a közvélemény divatdiétaként tekint annak ellenére, hogy sok esetben szerteágazó, az életminőségüket negatívan befolyásoló panaszaikat egyértelműen a glutén fogyasztása okozza. Hogy a gluténmentes étkezés nem divat, hanem valós probléma, arra a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) héten megrendezésre kerülő, éves kongresszusán több szakember előadása is felhívja a figyelmet.

Több módon is megbetegíthet a glutén

A gluténfüggő betegségeknek több típusát ismerjük. Az autoimmun eredetű cöliákia és az IgE mediált glutén (búza) allergia mellett létezik egy harmadik kórkép, a 2011-ben, Londonban tartott konszenzus konferencián elfogadásra került NCGS, másnéven nem-cöliákiás gluténérzékenység – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa, a MAKIT Táplálékallergia Szekciójának elnöke.

Cöliákia esetén, a genetikailag érintett egyéneknél a glutén hatására a szervezet antitesteket kezd termelni, az autoimmun folyamat eredményeként a vékonybélbolyhok elpusztulnak, és következményesen tápanyagok, vitaminok felszívódási zavarához vezethet.

Glutén (búza) allergia során a panaszok létrejöttének az oka: a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Ebben az esetben tehát az immunrendszer érintettségéről beszélünk, a betegség megjelenésében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak. Vizsgálatában segítségünkre lehet a multiplex allergia teszt, mely képes a problémát okozó komponens kimutatására is.

Az NCGS esetében a glutén fogyasztásának hatására a fenti eltérések nem igazolódnak, a tünetek megjelenésében veleszületett és szerzett immunitás szerepe mellett a bél áteresztő képességének fokozódása - és ennek következtében bizonyos fehérjék bejutása az immunsejtekhez - játszik szerepet.

Az NCGS tünetei – milyen panaszokkal forduljunk orvoshoz?

Hasfájás, haspuffadás, hasmenés és székrekedés, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger, gyomorégés és szájüregi afta egyaránt jelezheti a betegséget. Az NCGS emellett közérzeti panaszokat, szorongást, fejfájást, koncentrációzavart, izom- és ízületi fájdalmat, fogyást, depressziót és bőrkiütést is okozhat.

Gluténmentes diéta

A kivizsgálás során egyértelműen ki kell zárni az egyéb betegségeket és amennyiben bebizonyosodik, hogy a beteg panaszai valóban a glutén fogyasztásához köthetők, úgy a továbbiakban gluténmentesen kell étkeznie, a tünetei kizárólag ennek hatására szűnnek meg. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a bél fokozott áteresztőképessége miatt gyakran átmenetileg más, panaszt okozó élelmiszereket is ki kell zárni az étrendből.

Az NCGS társadalmi jelentősége

Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6-13% -ra tehető. A gluténmentes étkezés kapcsán azonban még mindig sok a félreértés, emiatt a 2018. május 10-13. között Kecskeméten megrendezésre kerülő MAKIT Kongresszus is külön szekcióban foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A szakemberek szót ejtenek az NCGS mellett a gabona-allergia kivizsgálásának módjáról, az endoszkópos vizsgálat helyéről a gluténfüggő betegségek diagnosztizálásában és a bél mikrobiom összetételének szerepéről, az NCGS tüneteinek megjelenésében.

Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy a tervezett előadások célja, hogy ráirányítsák a szakemberek figyelmét az NCGS jelentőségére, ilyen módon megelőzzék mind a szükségtelen és magasabb költséggel járó gluténmentes diétát és a jövőben elkerüljék, hogy az NCGS betegek a diagnózis felállításáig szükségtelen vizsgálatokon menjenek keresztül.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Habár a nevük nagyon hasonló és mindkét vizsgálat hidrogén-kilégzési teszttel történik, eltérő betegségeket diagnosztizálhathatunk a segítségükkel. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmagyarázza a laktóz és a laktulóz vizsgálat közti különbségeket.

Laktóz vagy laktulóz?

A laktóz és a laktulóz egyaránt diszacharid. Míg a laktóz, vagyis a tejcukor lebontása a vékonybélben történik a laktáz enzim segítségével, addig a laktulózt a vékonybélben lévő enzimek nem tudják lebontani, csak a vastagbélben élő baktériumok képesek átalakítani. A tejcukor minden – nem laktózmentes – állati tejtermékben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a tejben, tejszínben, tejfölben, joghurtban.

Laktózintolerancia vagy kontaminált vékonybél szindróma?

Laktózintolerancia esetén a beteg laktáz enzimtermelése lecsökken, emiatt nem tudja tökéletesen megemészteni az elfogyasztott tejcukrot. A laktulózzal végzett hidrogén-kilégzéses tesztre azonban akkor kerül sor, ha a betegnél felmerül a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) lehetősége. Ebben az esetben a vékonybélbe vastagbél baktériumok kerülnek.

Puffadás, hasmenés, hasfájás

SIBO esetén a rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés a panasz. A betegség hosszabb fennállásakor a nem kielégítő felszívódás miatt B12 vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet. A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától, illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Mikor kell laktulózt használni a vizsgálathoz?

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontaminált vékonybél szindróma gyanúja, akkor laktulóz hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén-gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 perc. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

Mikor van szükség laktózzal végzett hidrogén-kilégzési tesztre?

Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.

Forrás: Budai Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)

Tüsszögés, orrfolyás és köhögés – kevesen gondolnak arra, hogy náthás panaszaik a táplálkozással is összefügghetnek, pedig a tünetek hátterében az egyre gyakoribb hisztamin intolerancia is állhat.

Pollenek vagy ételek?

Ha az évnek ebben az időszakában visszatérő panaszaink vannak, akkor nagy valószínűséggel, pollenallergiával van dolgunk. Márciusban a nyár-, éger-, szil-, juhar- és fűzfára allergiásoknál jelentkezhet szénanátha, de már a ciprus- és fenyőfélékre érzékenyeknél is megkezdődhetnek az allergiás tünetek. Bizonyos ételek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így ezek fogyasztását követően is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Mindez problémát akkor jelent, ha a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően.

Mi a hisztamin intolerancia?

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Ha a szervezetünkben a hisztamin lebontását végző diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent mértékben van jelen, akkor a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni: a légúti panaszok mellett gyakori a problémás ételek fogyasztását követően fellépő hasfájás, hányinger, puffadás, gyomorégés. Bőrtünetek is jelentkezhetnek: kiütések, bőrpír, de fejfájás, szédülés, vérnyomás-ingadozás is kialakulhat.

Hogyan deríthetjük ki, mi okozza a tüneteket?

Hisztamin intolerancia esetén tüneteket okozhat többek között a füstölt húsok, a csirke, az érlelt sajtok, az alkoholok (különösen a vörösbor) a csokoládé, paradicsom és a hal fogyasztása is. A tünetek erőssége attól is függ, hogy esetünkben milyen mértékben csökkent a DAO enzim szintje. Ez ugyanis egyénenként eltérő lehet, így valakinél már kis mennyiség is tüneteket okoz, mások toleranciaszintje nagyobb. Az azonban biztos, hogy a tünetek már pár perccel a problémás étel elfogyasztása után jelentkeznek, ezért panaszok esetén érdemes táplálkozási naplót vezetni, amiben feljegyezzük, hogy milyen ételek után milyen tüneteket tapasztaltunk.

A diagnózis vérvizsgálattal történik, ez alapján pontosan meg lehet határozni a szervezetben a DAO-enzim szintjét. A kezeléshez a problémás ételek fogyasztását mellőzni kell, érdemes dietetikus segítségét kérni a kiegyensúlyozott, teljes értékű étrend összeállításához. Emellett van lehetőség a DAO-enzim tabletta formájában történő pótlására is, ezt étkezések előtt 1-2 órával javasolt bevenni.

Forrás: Budai AllergiaKözpont (www.allergiakozpont.hu)

Bármilyen életkorban kialakulhat, tejcukrot nemcsak a tejtermékek, hanem többek közt számos húskészítmény, pékáru is tartalmazhat, ugyanakkor nem mindenkinek kell örökre száműznie az étrendből a laktóz tartalmú ételeket. A laktóz intoleranciáról további fontos tudnivalókat árult el dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Mi okozza?

Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot - másnéven laktózt - lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A tünetek gyermekeknél és felnőtteknél is jelentkezhetnek. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.

Melyek a jellegzetes tünetei?

A laktóz intolerancia tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz enzim aktivitásától illetve mennyiségétől is függ. A tünetek a laktóz tartalmú ételek fogyasztását követő fél-egy óra múlva jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.

Mennyire gyakori a laktóz intolerancia?

Hazánkban a lakosság 20-40%-a érintett lehet. Érdekesség, hogy ez az arány a világ egyes tájain eltérő. A legalacsonyabb, 20% alatti az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban és Svédországban. A legmagasabb, 80-100% közötti Dél-Amerika és Afrika déli részén élők körében és Kínában.

Miben található laktóz?

A tej és a tejtermékek (tejföl, tejszín, vaj, lágy sajtok) mellett laktózt tartalmaznak bizonyos húskészítmények, felvágottak, gabonapelyhek, édességek, péksütemények is, ezért késztermékek esetében mindig olvassuk el a csomagoláson az összetevőket. Ha a címkén tejpor, tejsavó, savó, savópor, tejszín, író vagy írópor szerepel, akkor az a termék is tartalmaz tejcukrot.

A laktózmentes termékekből kiszűrik a laktózt?

Nem, a laktózmentes termékek is tartalmaznak laktózt, de egyúttal a lebontásához szükséges laktáz enzimet is. Ez a tejcukrot majdnem teljesen lebontja, így a laktózmentesként jelölt termékekben csak nagyon minimálisan marad laktóz, olyan mennyiségben, amely általában nem okoz tüneteket az arra érzékenyeknél. Vannak azonban olyan laktózérzékenyek, akiknél a laktóz mentes termékek is panaszokat idéznek elő.

Hogyan vizsgálható?

Laktóz intolerancia kimutatására a hidrogén kilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogén-gáz koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2 vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilégzett hidrogén mennyisége, az a laktóz intolerancia meglétét támasztja alá. Az eliminiációs vagy kizárásos diéta is segíthet a tejcukor-érzékenység gyanújának megerősítésére. Ennek során a beteget a tej és bizonyos tejtermékek fogyasztásának teljes elhagyására kérjük. Majd megfigyeljük, hogy a diéta tartása mellett illetve a tej, tejtermékek ismételt fogyasztása során fellépő panaszaikat illetően jelentkeznek-e különbségek.

A diagnózis egy életre szól?

Nem minden esetben. Lehet végleges, de a laktóz intolerancia lehet átmeneti is, ha például antibiotikum kúrát követően, vagy valamilyen gyomor- és bélrendszert érintő betegség vagy fertőzés miatt alakult ki. Ilyen esetekben az alapbetegség kezelésével, vagy a bélflóra helyreállítását követően a szervezet idővel újra képes lesz a tejcukor lebontására.

Forrás: Budai Allergaiközpont

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Glutén-hisztéria?

Az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába a glutén fogyasztásával összefüggő panaszok, ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből ezt a mára igencsak rossz színben feltüntetett fehérjét, mely a gabonafélék egyik összetevője. A búza, a rozs és árpa helyett ezért egyre többen választanak alternatív helyettesítőket maguknak a konyhában. Vannak, akik a glutén elhagyásával észrevehető javulásról számolnak be, ám sokan továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek, mint korábban, ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják a panaszaikat. A gluténmentes élelmiszerek magasabb ára miatt számukra az eltelt időszak azonban nemcsak több kiadással járt, de arra is fel kell készülniük, hogy a vizsgálat elvégzéséhez ismét vissza kell vezetniük étrendjükbe a glutént, ami erősebb tünetek megjelenését okozhatja.

Téves negatív eredmény születhet

A két betegség kivizsgálási módja ugyan különböző, azonban mindkettőnél fontos, hogy a vizsgálatok elvégzése előtt ne zárja ki étrendjéből a gluténtartalmú ételeket – figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a véréből. Nemcsak a vérvétel során, hanem a gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybél bolyhok regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illetőnél semmilyen panaszt nem okoz a glutén fogyasztása.

Mi a teendő, ha valaki már gluténmentes diétát tart a vizsgálatok megkezdése előtt?

Ilyen esetben sajnos vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani. Sokan tapasztalják, hogy ilyenkor, a visszaterheléskor a korábbi tüneteik hatványozottan jelentkeznek. Aki emiatt nem tud visszatérni a gluténtartalmú diétára, annak genetikai vizsgálatot érdemes végeztetnie. Ez a vizsgálat azonban nem minden esetben ad egyértelmű iránymutatást. Ha negatív a teszt, akkor nagy valószínűséggel kizárható a lisztérzékenység. Ha azonban pozitív, vagyis a HLA-DQ2/DQ8 gén kimutatható, az jelentheti azt is, hogy az illető csak hordozója a génnek, ez azonban nem jelenti a betegség megjelenését is egyben.

Jobb későn, mint soha!

Akkor is van tehát megoldás a kivizsgálásra, ha a beteg már egy ideje tartja a diétát – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. A legfontosabb az lenne, hogy ha panaszai vannak, akkor jöjjön el és járjunk utána, hogy melyik betegséghez köthetőek a tünetei. A nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén súlyos szövődményekkel ugyan nem kell számolni, ám az érintettek számára mégis nagy segítség, ha kiderül, mi okozza régóta fennálló, szerteágazó panaszaikat és a diétával meg tudják szüntetni azokat. Lisztérzékenység esetében azonban a glutén fogyasztása felszívódási zavart, vérszegénységet, csontritkulást, meddőséget, ismételt vetéléseket, rosszindulatú betegségeket, gyermekkorban fejlődési zavart is okozhat.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Az allergia-diagnosztikai fejlesztésekben világelsőnek számító bécsi egyetemi szakemberek csoportja, akik 10 éve az első generációs „ allergén diagnosztikai chip” kifejlesztésével váltak világhírűvé, az osztrák MacroarrayDx céggel együttműködésben nemrégiben kifejlesztették a diagnosztikai teszt új generációját, amivel még pontosabb diagnózist és terápiát kaphatnak az allergiások. A 244-es nanotechológiás allergiatesztet a világ számos országában alkalmazzák már sikeresen, mostantól hazánkban is elérhető.

Megoldást, ha az eddigi vizsgálatok nem vezettek eredményre

Az allergiás tüneteket okozó anyagok, az allergének rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több molekula, fehérje összessége. Emiatt előfordulhat, hogy a betegnek ugyan panaszai vannak, de a laboreredmények mégsem mutatnak allergiára utaló eltérést, emelkedett IgE értéket. Ennek a jelenségnek az oka lehet, hogy a hagyományos tesztek, csak a teljes allergéneket képesek vizsgálni. Dr. Réthy Lajos allergológustól, a Budai Allergiaközpont főorvosától megtudtuk, hogy ha ugyanazt a vérmintát az új típusú eszközzel vizsgáljuk meg, amely képes nemcsak a teljes allergént, hanem annak egyes összetevőit is érzékelni, akkor jóval nagyobb eséllyel mutatható ki pozitív eredmény valamelyik komponenssel szemben és így már megállapítható, hogy mi okozza a beteg akár évek óta fennálló panaszait.

Szükségtelen diéták megszüntetését

Ha önnek légúti allergiája van, és emellett kapar a torka, égő, bizsergető, viszkető érzése jelentkezik bizonyos ételek elfogyasztásakor, akkor célszerű kivizsgálni a keresztallergia lehetőségét! Ennek hiányában ugyanis az érintettek általában több ételt is feleslegesen kizárnak az étrendjükből, a nyírfaallergiás úgy érzi, hogy az alma mellett már a földimogyoró vagy a szója is tüneteket okoz, a parlagfű allergiás pedig nem mer a nyári melegben jóízűen elfogyasztani egy szelet dinnyét, mert tart attól, hogy ismét kellemetlen tünetei lesznek. Az új vizsgálat segítségével, egyetlen vérvétellel pontosan meg lehet mondani, hogy kinél mi okoz, és milyen súlyos keresztallergiát, így senkinek sem kell felesleges diétát tartania.

Az ismeretlen eredetű anafilaxia okainak meghatározását

Az anafilaxiás roham tünetei nagyon ijesztőek, akár életveszélyesek is lehetnek. Ha valaki tapasztalta már, amikor bedagad a szeme, szája, nehezen veszi a levegőt, fulladás érzése van, akkor a súlyos tünetek megszűnése után biztos, hogy szeretne utána járni, hogy mi okozta a panaszait, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje a hasonló eseteket. A hagyományos vizsgálatok az esetek több mint felében erre nem adtak lehetőséget, ám a 244-es nanotechnológiás allergiateszt segítségével jóval nagyobb eséllyel határozható meg, , hogy melyik allergén, melyik komponense okozott súlyos allergiás reakciót, mi az, – például étel – aminek a fogyasztását a jövőben feltétlenül el kell kerülnie.

Ételallergiásoknak nagyobb biztonságot

Az egyes allergizáló hatású ételek, eltérő súlyosságú tüneteket okozhatnak. Ha tudjuk, hogy pontosan melyik összetevő okozza a tüneteket, akkor arra is választ kaphatunk, hogy az illető allergiás tünetek szempontjából magas, vagy alacsony kockázatú csoportba tartozik-e, vagyis milyen lesz az allergia kimenetele, milyen reakció várható. Így például az akár életveszélyes tüneteket is okozó földimogyoró allergia esetén is kiderülhet, hogy a betegnél csak enyhébb panaszokat okoz az allergiája, ám az is kimutatható, ha a magas kockázatú csoportba tartozik, akinél mindig kell, hogy legyen anafilaxia esetén beadandó adrenalin injekció. Ráadásul a chip-technológián alapuló, új vizsgálati módszerrel a földimogyoró mellett a kereszreagáló hüvelyesek, olajos magvak tesztelése is megtörténik egyidejűleg, tehát egy egyedi allergia-profilt kapunk, amire a régebbi tesztek nem adnak módot.

A jelenleg világszerte legfejlettebbnek számító vizsgálat összesen 244 allergént (122 molekuláris allergén-komponenst és emellett 122 hagyományos allergén kivonatot) tud egyszerre megvizsgálni, egy kicsinyke, mikroszkópos tárgylemeznyi felületen.

Forrás: Budai Allergiaközpont

Egyre több laktózmentes termék sorakozik a boltok polcain: felvágottak, tejek, sajtok és más tejtermékek csomagolása hirdeti, hogy az adott készítményt bátran fogyaszthatja az is, akinél korábban panaszokat okoztak a laktóz tartalmú ételek. Mitől függ, hogy kinél jelentkeznek idővel a tünetek, milyen okok állhatnak a laktózintolerancia kialakulásának hátterében? Erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

A laktózintolerancia két gyakori típusa

Hasfájás, puffadás, görcsök, hasmenés – a laktóz intolerancia, más néven tejcukor-érzékenység jellegzetes tünetei. A laktóz érzékenység lehet múló, ezt másodlagosnak (szekunder) nevezik, mivel valamilyen betegség következtében jön létre. Azonban lehet genetikailag meghatározott, végleges elváltozás is. Az elsődleges (primer) laktóz intoleranciát nem előzi meg betegség, az életkor előrehaladásával, rendszerint 12 éves kor felett alakul ki arra hajlamos egyénekben jelentkezik.

Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatot

Az utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni – számolt be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne, aki a tavalyi évben a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa díjat. A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki. Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktóz felszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.

Kisgyermekkorban jelentkezik: a szekundér laktóz felszívódási zavar

Csecsemő és kisgyermekkorban a szekunder, vagyis másodlagos laktóz felszívódási zavarral találkozunk, de ez a kórkép bármely életkorban kialakulhat. A tejcukor bontás zavarának oka, hogy a tejcukrot, más néven laktózt lebontó laktáz enzim a vékonybél bolyhok felszínén helyezkedik el, és minden olyan betegség, ami a bélnyálkahártyát károsítja, így a hasmenéses betegségek, de a lisztérzékenység (coeliakia), a vékonybél gyulladásos betegségei is, az enzim csökkent működésével járhatnak. Ez a forma csecsemőkorban is előfordulhat, ilyenkor a túl nagy mennyiségű tejcukor fogyasztása átmeneti felszívódási zavart okozhat. Ezt laktóz malabszorpciónak is nevezik, mely átmeneti állapot és a bélnyálkahártya regenerálódásával megszűnik.

Nagyobb gyerekeknél, felnőtteknél: prímér laktóz intolerancia

A prímér laktóz intolerancia többnyire 10 éves kor felett, de rendszerint csak később, felnőttkorban jön létre. A tejcukorbontó enzim működése genetikusan meghatározott. Akiknél az életkor előrehaladásával, minden kóros esemény nélkül, az enzim működés gátlása lép fel, annál maradandó módon nagymértékben csökken, vagy megszűnik a laktóz bontása. Egyes népeknél ez a prímér laktóz intolerancia (Ázsia, Afrika) a lakosság a 90%-át is érinti, Magyarországon 27%-ra tehető a laktóz intoleránsok száma.

Milyen tüneteket okoz a laktóz felszívódás zavara?

A tünetek csecsemő és felnőttkorban is hasonlóak lehetnek, de a súlyosság foka az enzim aktivitás mértékétől (minél kevesebb tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődik, annál erősebben a tünetek) és az elfogyasztott tejcukortartalmú élelmiszer mennyiségétől függ. A belekben emésztetlen tejcukor híg székletet vált ki. A tejcukor a vastagbélben gázképződéssel bomlik, ami haspuffadást, hasi görcsöt, felfúvódást, hasi fájdalmat, émelygést, hányingert, fejfájást okozhatnak.

Kivizsgálás: a tejcukor-érzékenység típusától függ

A laktózintolerancia szekundér és prímér formájának kivizsgálása a vastagbélbe került, fel nem szívódott tejcukorból termelődő gáz mennyiségének mérésével lehetséges. Erre alkalmas a hidrogén ion mérése a kilégzett levegőből (H2 teszt). Ezt éhgyomorra elfogyasztott 2g/testsúlykg tejcukor elfogyasztása után, megfelelő készülékkel mérhetjük. A vizsgálatnak életkori határa nincs.

Laktóz intolerancia genetikai teszt: 12 éves kor felett ajánlható

A prímér laktózintolerancia mérésére genetikai teszt, a laktáz gén vizsgálata alkalmas, amely azt mondja meg, hogy az illető milyen genotípusba tartozik. Az illető genetikai állománya jelzi, hogy homo-, vagy heterozygota módon az élete során laktózintoleráns lesz-e. A szülőktől örökölt genotípus meghatározásával meg lehet állapítani, hogy valakinél a laktáz enzim génje az anyatejes táplálási periódust követően “kikapcsol-e”, a laktáz enzim szintje csökkenésnek indul-e majd. A csökkenés üteme egyénenként változó, a tünetek akkor jelentkeznek, ha az enzimszint a táplálékkal bevitt tejcukor emésztéséhez szükséges mennyiség alá csökken. Ez a vizsgálat csecsemőknél, 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem értékelhető, mert minden népességben a csecsemők és kisgyermekek genetikailag képesek a tejcukoremésztésére, ez teszi lehetővé az anyatej fogyasztását is. 4-5 éves kortól csökkenhet a lebontó képesség, de a genetikai vizsgálat elvégzése inkább csak 12 éves kor felett ajánlható, mivel gyermekkorban nem tükrözi a laktóz lebontás aktuálisan fennálló képességét.

Budai Allergiaközpont